Szilvalekváros gombóc

Nálunk a gyümölccsel töltött gombóc nem igazán nyerő, a lekváros annál inkább, amit ugyan nehezebb elkészíteni, de tényleg megéri. Általában szilvalekvárral készül, de szederlekvárral is nagyon finom. Ezenkívül nem pirított zsemlemorzsába szoktuk forgatni a gombócokat, hanem búzadarába.

Hozzávalók

• 500 g krumpli, tisztítva
• 250-300 g liszt (a krumplitól függ)
• 1 tojás
• 1 ek mangalicazsír
• 1 csipet só
• szilvalekvár

• 200 g búzadara
• kevés vaj/zsír
• 1 dl forró (!) víz
• 1 csipet só
• cukor ízlés szerint

Elkészítés

1. A krumplit puhára főzöm, majd még melegen áttöröm, hozzákeverem a zsírt, és hagyom kihűlni.
2. Ezt követően a tojást, a lisztet és a sót is hozzáadom.
3. Az így kapott tésztát lisztezett felületen kb. fél cm vastagra nyújtom, majd éles késsel négyzetekre vágom, melyek közepére rakok a lekvárból egy keveset, a négyzet csúcsait összecsippentem, és óvatosan gombócot formázok belőle. Ez a legnehezebb rész, nagyon vigyázni kell, hogy alaposan befedje a lekvárt a tészta, különben főzés közben kifolyik.
4. Egy fazékban vizet melegítek egy csipet sóval, és ha felforrt, beleteszem a gombócokat. Az újraforrástól számított 8-10 percig főzöm a gombócokat (fel kell jönniük a víz tetejére). Ha kész, szűrőkanállal kiszedem.
5. A búzadarát kevés vajon aranybarnára pirítom, majd ráöntök 1 dl forrásban lévő vizet, gyorsan lefedem, hogy a fedő alatt képződő gőzben a dara megpuhuljon, megduzzadjon.
6. 10 perc elteltével leveszem a fedőt, átkavargatom, és hozzáadok egy csipet sót és cukrot ízlés szerint. Ezt egyébként lehet egy kis darált dióval, mákkal vagy fahéjjal is gazdagítani.
7. A lecsepegtetett gombócokat megforgatom a pirított búzadarában, majd fahéjas porcukorral megszórva tálalom.